„Fonó, 1977. november 5-én. Első péntek éjjel éjfél és egy óra között a tabernákulum előtt imádkoztam, mikor Jézus eljött és így szólt hozzám:
Édesanyámmal meglátogatunk és felüdítünk téged és látható jelenlétünkkel megszenteljük a házat, ahol újra születtél! Nagy tervem van veled és ezzel az egyszerű hajlékkal! E hely dicsségtől fog fényleni, mindenfelől sereglenek majd od a a lelki és testi egészségre szorulók!

Vérző Isten-emberi szívemből felétek két szeretet lángol, az isteni és az emberi.

Látod vérző Isten-emberi szívemet, égjen a te emberi szíved is a szeretetből!

Saját szemeddel látsz engem, a keresztáldozatban, amikor kezeid között vagyok! Az én testen valóságban az amit tartasz a kezeid között!

Szívem vérzik, mert akiknek én adtam a papi hivatást, elhidegülnek tőlem, nem engesztelnek és nem imádnak”…